A Formula-1-es versenyaut�k j� teljes�tm�ny�hez elengedhetetlen a megfelel� �sszet�tel� �s min�s�g� �zemanyag. Azokn�l a v�llalatokn�l, ahol a sz�guld� cirkusz sz�m�ra igyekeznek a lehet� legjobb benzint elk�sz�teni, folyamatos fejleszt�sekkel pr�b�lj�k min�l nagyobb el�nyh�z juttatni csapataikat a versenyp�ly�kon.

A Formula-1 kapcs�n m�r sz�mtalanszor elhangzott, �s �ppen ez�rt egy kicsit elcs�peltnek is t�nhet az a mond�s, hogy minden m�sodperc sz�m�t. Ennek azonban val�ban �ri�si jelent�s�ge van, amelyre a versenyaut�k tankol�s�n�l is odafigyelnek a csapatok. Az alkalmazott technol�gi�knak k�sz�nhet�en egy boxki�ll�s alkalm�val m�sodpercenk�nt 12 liter �zemanyaggal t�ltik fel az F1-es versenyg�pek �zemanyagtart�ly�t. A tank a versenyz� m�g�tt helyezkedik el, amely egy speci�lis kevl�r burkolattal van ell�tva annak �rdek�ben, hogy az esetleges balesetek sor�n ne s�r�lj�n meg. Csakis az EU szabv�nyoknak megfelel� benzint lehet alapul haszn�lni a Formula-1-ben.

Ez azonban nem volt mindig �gy. Ha p�ld�ul a sport kialakul�s�nak kezdeti szakasz�t n�zz�k, abban az id�ben az aut�kba sz�nt �zemanyagokkal kapcsolatban teljesen m�s elv�r�sok �s szok�sok voltak. Kezdetben meglehet�sen agressz�v kever�keket haszn�ltak, amelyn�l a benzint, metanolt, acetont �s m�g nitrobenzolt is bevetettek. Ez azonban nem igaz�n tett j�t hosszabb t�von a motoroknak, amelyek gyakran az edz�sek, vagy �ppen a versenyek ut�n v�gleg felmondt�k a szolg�latot. K�s�bb m�r kerozint kezdtek haszn�lni a csapatok, eg�szen az 1960-as �vek v�g�ig. Ezek ut�n pedig az FIA (F�d�ration Internationale de l`Automobile = Nemzetk�zi Aut�mobil Sz�vets�g, a szerk.) szervezete m�r j�val szigor�bban vette az �zemanyagokkal kapcsolatos el��r�sokat, �s pontosan meghat�rozta az ezzel kapcsolatos helyes elj�r�sokat.

A Williams csapat menedzsere, Dickie Stanford �gy eml�kszik vissza a r�gi sz�p id�kre: „A benzin haszn�lata mindazok sz�m�ra vesz�lyes volt, akik kapcsolatba ker�ltek vele a munk�juk folyam�n. Minden egyes nagyd�j el�tt pontosan felm�rt�k a sz�ba j�het� k�rh�zak hely�t, ahol az esetleges �g�si s�r�l�seket el tudj�k l�tni.”

A k�olaj v�llalatok hozz�vet�legesen t�bb mint 300 k�l�nb�z� kever�ket �ll�tottak el� minden egyes szezonban eg�szen az 1990-es �vek elej�ig. 1993-ban az FIA nagyon pontosan specifik�lta a Formula-1-ben haszn�lhat� �zemanyaggal kapcsolatos r�szleteket, amelyeknek meg kell felelnie az EU �ltal megk�vetelt biztons�gi- �s eg�szs�g�gyi el��r�soknak. A fejleszt�sekhez hozz�vet�legesen 200.000 litert haszn�ltak fel minden egyes szezonban a tesztek �s a versenyek alkalm�val, amely egyar�nt azt t�kr�zi, hogy igen magas technikai sz�nvonalat k�pviseltek m�r akkoriban is a sz�guld� cirkusz vil�g�ban. A m�sodpercek�rt folytatott eredm�nyes k�zdelem �rdek�ben mindig a lehet� legjobb kever�k el��ll�t�sa volt a c�l, �s ez napjainkban sincs m�sk�nt. A kutat�sok megk�nny�t�s�hez a m�rn�k�k sz�m�t�g�pes szimul�ci�k seg�ts�g�vel k�pesek a kik�s�rletezett �zemanyagot virtu�lis m�don el�getni an�lk�l, hogy az val�j�ban felhaszn�l�sra ker�lne. Ez�ltal tulajdonk�ppen virtu�lis motorok seg�ts�g�vel �s a computeres technol�gia felhaszn�l�s�val le tudj�k tesztelni, hogy milyen param�terekkel rendelkezik a m�g el nem k�sz�lt �zemanyag.

Legt�bb esetben a v�gleges verzi�t igen gyorsan megtal�lj�k a szakemberek. Az �zemanyagok felhaszn�l�s�val kapcsolatos k�vetelm�nyek k�z�tt szerepel t�bbek k�z�tt az is, hogy ne csak a lehet� legnagyobb teljes�tm�ny el�r�s�re serkentse a versenyaut�t, hanem a lehet� legk�nnyebb is legyen. Egy Formula-1-es versenyaut� eset�ben ugyanis rendk�v�l fontos, hogy min�l kisebb s�llyal rendelkezzen, de mindezek mellett az �zemanyag-felhaszn�l�s gazdas�goss�g�t sem hagyj�k figyelmen k�v�l a m�rn�k�k. A boxki�ll�sok sor�n, amikor felt�ltik a versenyaut�kat ezzel a foly�kony ned�vel, a csapatok igyekeznek ezt min�l r�videbb id� alatt megtenni. Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelel�, �s igen prec�z el��r�soknak eleget tev� t�lt�berendez�s haszn�lata.

Az �zemanyag-fogyaszt�s m�rt�k�t minden egyes csapatn�l nagy titok �vezi, hiszen ez igen fontos �sszetev� a versenystrat�gia kidolgoz�s�n�l. Szak�rt�k becsl�sei szerint egy Formula-1-es versenyaut� 100 km-en hozz�vet�legesen 70 liter �zemanyagot �get el. Az F1-es versenyg�pek eset�ben �pp�gy, mint a szem�lyaut�kn�l a benzinfogyaszt�s m�rt�ke nagyban f�gg a pil�ta vezet�si st�lus�t�l. A legt�bb �zemanyagot akkor �getik el, amikor gyors�t�st hajtanak v�gre az aut�kkal. Azt szokt�k ilyen esetekben mondani, hogy kevesebb f�kez�shez konzekvens m�don kevesebb, illetve kisebb m�rt�k� gyors�t�s t�rsul. Ebben az esetben lehet ugyanis a lehet� legt�bb �zemanyagot megsp�rolni.
„Amikor gyors�tunk az aut�val, a szelepek kinyitnak, �s 2000-es fordulatsz�m k�r�l pedig nagyobb sebess�gi fokozatba kapcsolunk.” – nyilatkozta Dr. Hartmuth Wolff, az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak k�pvisel�je. „Ha pedig hosszabb ideig egy helyben �llunk az aut�nkkal, akkor �rdemes le�ll�tani a motort.” – tette hozz� a szakember.

A hagyom�nyos �rtelemben vett �zemanyagok �sszet�tel�t szigor� el��r�sok r�gz�tik. Ez a Formula-1-ben is hasonl� m�don t�rt�nik, hiszen csakis az FIA �ltal j�v�hagyott �zemanyagot lehet haszn�lni. Minden csapatnak az adott szezon el�tt le kell adni egy meghat�rozott mennyis�g� mint�t az FIA test�let�nek. Mindezek mellett a test�let szakemberei minden nagyd�j alkalm�val v�letlenszer�en mint�t vesznek az aut�k �zemanyagtart�ly�b�l, �s a p�lya mellett fel�ll�tott speci�lis laborat�riumban megvizsg�lj�k azokat. Abban az esetben, ha nem tal�lj�k megfelel�nek az adott mint�t, a stewardok meghozz�k �t�let�ket. Legrosszabb esetben a turpiss�gon rajta kapott csapatot m�g ki is z�rhatj�k a versenyb�l.